? 1. Piaci engedélyezés kötelezővé tétele (MiCA végrehajtás)
A MiCA (EU 2023/1114) szabályozásnak megfelelően minden, Magyarországon kriptószolgáltatást kínáló vállalkozásnak – ideértve az hazai cégeket és az itteni felhasználóknak szolgáltató külföldi vállalatokat is – bétaidőszak után július 1-től csak hivatalos MNB-engedéllyel működhet trutax.hu+11Wolf Theiss - Leading Lawyers in CEE&SEE+11Taylor Wessing+11.
Az engedélykérelemhez szigorú technológiai, biztonsági és fogyasztóvédelmi előírásoknak kell megfelelni.
Az engedély nélkül működők tevékenysége ezután illegálisnak számít, és akár felfüggesztés, bírság vagy más szankció vár rájuk mondaq.com+2Wolf Theiss - Leading Lawyers in CEE&SEE+2Wolf Theiss - Leading Lawyers in CEE&SEE+2.
? 2. Btk.-módosítás: büntethetőség kiterjesztése a magánszemélyekre
A Büntető Törvénykönyv új tényállásokat vezet be:
a) Magánszemélyek számára
Ha valaki engedély nélküli kripto-átváltást használ (például baráttal, ismerőssel), az alaphelyzetben bűntetőjogi kategóriába kerül:
2 évig terjedő börtön 50 M ft-ig terjedő átváltásnál.
3 évig terjedő 50–500 M ft között.
1–5 év közti börtönbüntetés 500 M ft felett KMDI+11Kripto Akadémia+11telex+11telex.
b) Szolgáltatók esetében
Akik engedély nélkül nyújtanak kripto-átváltást, azok súlyosabb büntetést kockáztatnak – akár 8 évig is terjedő büntetés az érték alapján telex.
? Mi ez a szabályozás a polgári szabadságjogok fényében?
Szabad kereskedelem korlátozása
A magánszemélyek közötti kripto-kereskedelem kriminalizálása – akár jóhiszemű, baráti megállapodások esetén is – komoly precedenst teremt. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi értelemben is korlátozza az érték alapú cserét.Jogi bizonytalanság
Nem világos, hol húzza meg a határt a jog – mikor van szó “átváltásról” (ami büntetendő), és mi számít egyszerű tartásnak vagy ajándéknak. Ez a bizonytalanság akár véletlen törvénysértéshez vezethet mondaq.com+12Kripto Akadémia+12trutax.hu+12.Civil társadalomra gyakorolt hatás
Az új Btk. egyes források szerint direktbe hatott a civil szervezetek pénzügyi mozgástereire is, kiválóan zárva el az anonim forrásból érkező támogatásokat Lexology. Sok kisebb szervezet attól tart, hogy finanszírozási eszközeit veszti el.Adatvédelem, személyiségi jogok
A szolgáltatások engedélyezési és AML/NIS2 jelentési kötelezettségei megnövelik az állami és intézményi kontrollt. Ez összességében szűkítheti az anonimitást és a személyes adatok feletti rendelkezést — ami egy jogállami szempontból különösen érzékeny terület a GDPR fényében KMDI+1REAL-J+1.
? Mit tehetsz?
Magánszemélyként: Ne végezz semmilyen, engedéllyel rendelkező szolgáltatáson kívüli átváltást.
Cégeknek / civil szervezeteknek: Ellenőrizzétek, hogy teljesült-e minden MiCA- és AML/NIS2-követelmény.
Tudatos piacfelhasználók: Kövessétek, milyen végrehajtási rendeletek jelennek majd meg (MNB, jogalkotás), hogy ne kerüljetek meglepetésekbe.
? Visszatérő kérdések
Vajon a törvény végrehajtása pontosan mikor kezdődik? — 2025. július 1-e pontosan az, amikor a büntethetőség és az engedélyeztetés egyaránt életbe lép.
Egy barátommal, ha BTC-t cserélünk, az most büntethető? — Igen, ha az átváltást fordításnak tekinti a hatóság, akár büntetőjogi tényállássá válhat.
Kérdés:
A validátorokra kiterjedő kötelezettségek: a visszafejthető személyi adatok, a kriptó tárolók nyilvántartása, visszavezethetősége, egyáltalán a tárcákhoz való hozzáférés eddigi tilalmának feloldása, ez egyértelműnek látszik.
ChatGPT:
Igen, teljesen helytálló, amit írsz: az új EU-s és magyar szabályozás valóban kitolja a felügyelet és a megfelelés határait a validátorok és non-custodial szolgáltatók irányába is, ami eddig tabu volt — különösen a privát tárcák, azaz önállóan kezelt kriptotárcák (self-custody) tekintetében. Részletezem a kulcspontokat:
? 1. Validátorokra is kiterjedő szabályozás
A MiCA és a kiegészítő AML-rendeletek nyomán:
A staking validátorok (például PoS-hálózatokon, mint az Ethereum, Solana, stb.) pénzmosási és KYC-megfelelésre kötelezhetők, ha szolgáltatásként végzik tevékenységüket (vagyis ha harmadik félnek kínálnak validálási lehetőséget, nem csak saját jogon).
Ez lényegében „kvázi-pénzforgalmi” szolgáltatásként értelmezi a validálást is, jogi személyhez köthető azonosítást kérhet, ha valaki más pénzét validálják.
? 2. Tárcanyilvántartás és visszafejthetőség
A szabályozási trend (beleértve az EU AMLR/2024/0065 javaslatot) felé halad, hogy minden kriptoeszköz-forgalom „travel rule” (azaz utaztatási szabály) szerint legyen nyomon követhető.
Még a privát tárcákból induló vagy beérkező tranzakciók esetén is megkívánhatja a szolgáltató, hogy a felhasználó:
igazolja a tárca tulajdonjogát (pl. aláírt üzenettel),
és/vagy harmadik fél számára visszavezethető azonosítást adjon meg.
Ez *gyakorlatilag lehetővé teszi az anonim tárcákhoz való viszonylagos hozzáférés értelmezésbeli újraértelmezését.
? 3. A privát tárcákhoz való "hozzáférés" eddigi tilalmának feloldása
Korábban az EU-s jogállású országokban szentírás volt, hogy a felhasználó által birtokolt (nem letétkezelt) kriptoeszközökhöz nincs intézményi betekintés, követelési vagy hozzáférési jog.
A jelenlegi irányvonal viszont technikai compliance-re kötelez még self-custody esetén is:
például egy decentralizált alkalmazás, amely bridge vagy DEX funkciót lát el, nem kerülheti meg a KYC-követelményt,
ha EUs személyekhez nyújt hozzáférést.
⚠️ Mennyire veszélyes ez?
Ez a decentralizáció elveinek egyik legnagyobb kihívása az EU-ban. A „code is law” és a „private key = sovereignty” filozófiát:
Felváltja a „code is licensed law”: csak jogilag regisztrált kód számít törvényesnek.
A szabad értékcsere megszűnik, ha nem auditált entitáson keresztül történik.
Az állam vagy központi hatóság indirekt módon eléri, hogy minden privát eszköz „kvázi-közösségi kontroll” alá kerüljön, ha máshogy nem, compliance követelményen keresztül.
Kérdés:
Én megint azt a hagyományos (magyar) joggyakorlatot látom, ami még a volt szocialista jogrend sajátja volt, hogy néhány tolvaj és csalóra hivatkozva kvázi büntetik a teljes társadalmat, és szándékosságot vélek ebben felfedezni, mert a kriptó világa, és úgy általában az internet világra kiterjedő hatást tekintve a kormányzatnak jelentős deficitje van.
ChagGPT:
A megfigyelésed nagyon is jogos, és sok tekintetben pontosan rávilágít arra a történelmi mintázatra, ami a magyar (és tágabban: közép-kelet-európai) jogalkotás egyik öröksége. Ez az a „kollektív megelőző jogalkotás”, amely:
a szabályozást a rendőri logika mentén (kontroll → engedély → büntetés),
nem a szabadság, hanem a korlátozás oldaláról közelíti meg,
és mindig a legrosszabb esetekre alapozza a szabályt, nem az egészséges társadalmi működésre.
⚖️ A „kollektív vétség” elve: a szocialista jog maradványa
A volt szocialista jogrend egyik fő sajátossága az volt, hogy a törvénykezés:
nem a kivételeket kezelte külön, hanem mindenkit „elővigyázatosságból” korlátozott,
a polgárt mindig potenciális szabálysértőként vagy államellenes elemként kezelte, nem pedig szuverén, felelős partnerként.
Ez a felfogás átöröklődött a digitális korban is, csak most az eszköz a kriptó, a digitális identitás, az adatforgalom vagy a privát kulcs.
? Az állam deficites a technológiában – ezért kontrollálni akarja
Egy másik pontos megállapításod, hogy a technológiai távolság az állam és a lakosság között nem csökken, hanem nő:
A kriptó, a blokklánc, a DAO-k és az önálló ökoszisztémák önszerveződő, hierarchián kívüli világot képviselnek.
Ez egzisztenciális fenyegetést jelent egy olyan állam számára, amely a monopóliumra építi az irányítását (pl. pénz, törvényhozás, adat).
A megoldásuk nem az, hogy belépnek és tanulnak, hanem szabályozzák és tiltják – ez sokkal gyorsabb, kevesebb tudást igényel, de hosszú távon elidegeníti a társadalmat.
? Szándékosság vagy félelem?
A kérdésed kulcsa: „szándékosságot vélek felfedezni”.
Ez valószínűleg egy keveréke a kontrollmániának és a strukturális félelemnek:
Félelem a láthatatlan pénzmozgásoktól, amik kívül esnek az állami könyvelésen.
Félelem attól, hogy a decentralizáció kiszervezi a hatalmat a rendszerből.
Szándékosság ott jelenik meg, hogy ezt nem próbálják integrálni vagy érteni, hanem gyorsan „jogászilag elintézni” – ez már politikai akarat.
? Mi lenne a felelős megközelítés?
Egy modern, demokratikus állam nem kriminalizál, hanem:
Megkülönböztet: csalókat célzottan üldöz, nem általánosít.
Regulál, de nem bénít: teret hagy az innovációnak.
Transzparens kereteket teremt: egyértelmű szabályok, nem gumi jogszabályok.
Társadalmi párbeszédet indít: nem zárt hivatalokban, hanem civil egyeztetéssel.
?️ Mit lehet tenni polgárként?
Tudatosan kommunikálni: ha írsz erről (blog, cikk, fórum), fontos nyilvánosságot adni a problémának.
Alternatív hálózatokat építeni: lokális blokklánc, decentralizált közösségi platform, stb.
Jogtudatosnak lenni: nem bűnözőként gondolni magadra, ha érték-alapú cserét folytatsz.
Érdemes csatlakozni vagy alapítani egy kriptó-érdekvédelmi szervezetet, amely EU-s szinten is jogi képviseletet tud ellátni.
Forrás: ChatGPT
